Somló Kincse

Az, hogy itt dolgozhatunk, Isteni kegyelem, gyermekeink után talán a legnagyobb ajándék a sorstól.

Hosszú évek teltek el azóta, hogy megvetettem a lábam a Somló keleti oldalán, ültetvényünk első kis parcelláján. Mégis ma, amikor papírra vetem ezeket a sorokat, még mindig elragad ugyanaz az érzés, mint amikor – immár a saját birtokocskánkról – egy átvergődött éjszaka után, először néztem farkasszemet a felkelő nappal. Olyan varázsa ez a helynek, mely azt, akinek a lelkébe talál elragadja és többé nem ereszti. Édes-keserű rabság. Elkap, letaglóz, megbilincsel, de egyszerre fel is tölt valami nem emberi energiával. Megmutatja a helyed, tanít-tanít és kijelöli az utadat, melyet még be kell járnod. Megtanít a természet tiszteletére arra, hogy a szeretet, az alázatos, hittel teli munka mindenkor meghozza a gyümölcsét.

A bor, melyet világra segítünk, egy nagyon különleges élőlény. Önálló lény a hordóban, ekként viselkedik ha kitöltesz belőle egy pohárnyit és ugyancsak saját élete van az anyaföldre visszahulló cseppnek. Élet-halál-újjászületés misztériuma, melyet Isteni üzenetként magában hordoz. Milyen tudomány az, ami borkémiaként címkézi, vagy biológiai határozókulcsokat ad a megértéséhez?! A bornak szellemisége van, melyet ha megértesz, közelebb kerülsz a természethez és talán az Istenhez is. Felismered az igaz emberi értékeket, saját erényeidet, hibáidat. Mi ezt a titkot kutatjuk!

Andrási László története →